1926

A pálya-bérleti szerződést 1926. január 30-án járt le. A Haladás kérte a polgármestert a teljes átadást. Ő az alispánon keresztül a vallás- és közoktatási miniszterhez terjesztette elő a kérelmet, aki azonban ezt elutasította. Indokolásban az szerepelt, hogy Szombathelyen már két pálya is van, míg az ország sok más városában még egy sincsen. Hónapokig nem született megállapodás. A MÁV segített a Haladásnak: a mai Rohonci úton (akkor Lóvásártér) lévő pályát tulajdonul a MÁV-nak adta el a város, aki a megállapodott összeg mellett a Kisfaludy utcai telkét is a városnak adta csereüzletként.

A labdarúgócsapat 1926-tól Szombathelyi MÁV néven szerepel a bajnokságban. Ebben az évben vezették be Magyarországon a labdarúgásban a profizmust, ám Marth József a vasutascsapat nevében úgy nyilatkozott, hogy "mi nem leszünk profik, nem pénzért rúgjuk a labdát, hanem mert szeretjük e nemes férfias sportot".

Ebben az esztendőben megalakult a Haladás ökölvívó szakosztálya. A vezető Hlavathy Béla, az edző Hredlicska Rudolf.

1925

Az egyesület és a város közötti szerződésben rögzített, pályabérletre vonatkozó öt esztendő a végéhez közeledett, a város azonban nem volt hajlandó meghosszabbítani a szerződést. Egy ideig így bizonytalan volt a sporttelep sorsa.

A labdarúgó szakosztály élére Nagy Mihályt, a MÁV műhelyi főművezetőt választották meg.

1924

A Haladás Vasutas Sportegyesület pályája ebben az esztendőben is tovább épült. A kiadott testnevelési törvény megnyugtatta az egyesület vezetőit, ezért az építkezés folyamatossága mellett döntöttek. A tervek szerint a tribün betonból készülne, 35 méter hosszú lenne és 10 sor ülőhelyet alakítanának ki. Elől nem lennének függőleges fagerendák, így a 2000 fő kényelmesen nézhetné az eseményeket. A tribün közepén sajtó és elnökségi páholy is lesz.

Ebben az esztendőben már elmondhattuk: naponta 150-200 sportoló vette igénybe a stadiont: atléták, birkózók, ökölvívók, labdarúgók, tekézők, teniszezők és tornászok.

Október 1-jén megalakult a MÁV Haladás Dal- és Önképző Egyesület új szakosztály, a Szombathelyi 57. számú Haladás Cserkészcsapat.

Labdarúgóink a észak-dunántúli körzeti bajnokságban a középmezőnyben végeztek.

1923

Új ügyvivő elnöke (Hauszner Vilmos) és titkára (Szilassy Sándor) lett az egyesületnek.

A labdarúgók negyedik helyen végeztek az 1922/23-as Nyugati kerületi bajnokság. Február 15-ig heti 3, utána napi 1 edzéssel készültek a megmérettetésre.

Szeptember 16-án Szolnok a MÁV atlétikai versenyén indultak a Haladás VSE futói: 200 méteren Németh Lajos 23,7 mp-es idővel nyert.

Ugyancsak szeptemberben meglalakult a teke szakosztály, Tendly-Tege János szervező munkája révén. 8-án kipróbálták a tekepályát, ez a "legszebb dísze a Rohonci úti sporttelepnek".

1922

Februárban a közgyűlés megerősítette, hogy a futballcsapat - amelynek nevei: MáV Műhely, Haladás Sport Osztály, MÁV Haladás voltak - kiválva az egyesületből önálló életet él és az ún neve: Szombathelyi Vasutasok Haladás Sport-Egyesülete. A közgyűlésen új alapszabályt fogadtak el. Az egyesületnek 750 rendes, 15 pártoló és 10 tiszteletbeli tagja volt. Ügyvezető elnök Bruckner Emil, elnök Horváth Jenő, alelnök Kaibinger János, titkár Móritz István.

Május 7-én hitelesítették a Rohonci úti "Vasutas-pályát", a Haladás VSE 0–0-t játszott a Szombathelyi SE ellen. Az első vasutasgól május 11-én született meg, amikor a Kerékpár Egylet elleni 1–1-es mérkőzésen Tolnai lőtt a kapuba.

1921

Február 1-jén a MÁV Haladás Sportosztálya bérleti szerződést kötött a Kiskos István polgármester vezette várossal a lóvásártér egy részének sporttelep céljára való felhasználásra. Március 16-án megkezdődött a talaj egyengetése, majd a pálya építése.

Mámus 29-én Szombathely atlétikai bajnokságán Czezczely Rezső 560 cm-rel távolugrásban, 262 cm-rel rúdugrásban lett harmadik.

1920

1920. február 6-én Szombathely város képviselőtestülete határozatot hozott (9/1920 kgy, 1816/1920 sz. véghatározata): "Szombathely rt. város képviselőtestülete elhatározza, hogy a MÁV "Haladás" sportosztályának azon ajánlatát, hogy a lóvásártér nyugati oldalán lévő mintegy 200 méter hosszú és 120 méter széles területet évi 10 000 korona bér fejében a várostól 5 évre bérbe venni hajlandó".

Február 20-án megalakult Győr székhellyel az MLSZ Dunántúli Kerülete: öt város 14 egyesületével: Győri ETO, Győri DAC, Hungária SE, Győri BTC, Győri FTC, Győri AC, Győri VSC, Szombathelyi AK, MÁV Haladás Sportosztály, Szombathelyi Kerékpár Egylet, Szombathelyi SE Tatabányai SC, Tataóvárosi SC, Soproni FAC. Március 21-én játszotta első labdarúgó mérkőzését a HSO és 1–0-s előny után 2–1-es vereséget szenvedtünk az SZSE csapatától. Első bajnoki gólunkat Koszogovits szerezte.

1920. máricus 23-án a HSO és a Szombathelyi SE megegyezett: a HSO atlétái az SZSE-pályát vasárnap kivételével naponta díjmentesen igénybe vehetik és a versenyeiket meg is rendezhetik.

Május 18-án a vármegyeháza nagytermében értekezletet tartotak a megyei sportegyesületek vezetői: döntöttek arról, mely irányelvek szerint kell megszervezni Sopron, Vas és Zala megye ifjúságának 25 éves korukig tartó erkölcsi és testi nevelését.

Június 13-án kerületi atlétikai versenynek adott otthont Szombathely. A 3000 méteres gyaloglást Kertész István nyerte 20:02 perces idővel - ez is kerületi rekord. Rúdugrásban Czeczly Rezső nyert 245 cm-rel, míg ugyanő második lett távolugrásban, 546 cm-rel.

Szeptember 16-án alakukó gyűlését tartotta a MÁV Haladás birkózó szakosztálya. Vezetője Szomoru Árpád volt, míg első versenyzői: Aranyos Béla, Eck János, Eck Károly Faszl (Fenyvesi) József, Fejes János, Fülöp Ferenc, Hredlicska József, Herendi (Hredlicska) Róbert, Horváth István, Horváth Miklós, Iván József, Kovács István, Sturm József, Szabó István.

Szeptember 19-én a Vasi Napok sportünnepségen Czeczely Rezső már 280 cm-rel nyerte meg a rúdugrást, míg távolban 560 cm-rel győzött.

1919

1919. szeptember 30-án megválik az elnöki beosztástól Holbauer Antal, aki Budapestre, a MÁV Igazgatóságra került. Utóda Boriszák István (1878-?) lett. 1919. december 19-én tartott éves rendes közgyűlését a MÁV Haladás Dal- és Önképzőkörének Sport osztálya. Döntés született arról, hogy a futball mellett az atlétikára, a tenisztre és a tornára is kiterjeszti működését. Módosították az alapszabályt, ügyvezető elnök lett Horváth Jenő (1885-?). Az atlétikai szakosztályvezető Koss László lett, a labdarúgóké Schulz Oszkár, a tornáé Koss László, a teniszé Graf Frigyes, míg a műkedvelőké Szőcs Béla.

A labdarúgók ebben az esztendőben 30 mérkőzést játszottak (17 győzelem, 7 döntetlen, 6 vereség, 83–33-as gólarány).

1918

Ősszel megalakult a Szombathelyi Vasutas Sport Egylet. Elnöke Holbauer Antal (1868-1923), a MÁV Műhely főnöke lett.

1914

A Haladás Dal- és Önképző Egyesület elnöke Perschy József, alelnöke id. Mustos Ödön lett.

1912

Feltethetően a labdarúgás mellett a teke és lövészet voltak az első sportágak, amit a MÁV Haladás Sportosztályának sportolói először űztek. Húsvéthétfőn, április 8-án a Húsvéti-torna keretében a Szombathelyi SE II. csapata 7–0-ra győzte le a MÁV Haladás Sportosztályt.

1911

1911. november 1-jén játszotta első publikált futballmérkőzését a MÁV Haladás. Az ellenfél a Magyar Motor és Gépgyár csapata volt, a Haladás 1–0-ra nyert.

1905

A MÁV Haladás Dal- és Önképző Egyesülete sportosztályt alapított.

1895

Májusban megalakult a "MÁV Műhely Alkalmazottainak Haladás Dal- és Önképző Egyesülete". Az alapszabályzatot a belügyminiszter 1896. augusztus 3-án hagyta jóvá. Az alapító tagok: Csétényi Zsigmond, Ganser István, Gliederer Ferenc, Heiner Béla, Kolbe Rezső, Kovács János, Kovács József, Németh Imre, Perschi József, Piroska Károly, Pónácz Ferenc, Pordán István, Pratscher Frigyes, Róthfischer József, Schubert lajos, Schütz Károly és Szabó András. Az első elnöknek Nádas Róbert műhelyfőnököt kérték fel, az első alelnök Dallos Gyula volt.