A súlyemelő szakosztály bemutatása
1958-ban Tóth Géza, az akkor már válogatott súlyemelő hazatért Budapestről: ez jelentette az első lépést a HVSE súlyemelő-szakosztályához. Ugyanis addig nem létezett ilyen, csak a birkózók emelgették a súlyokat - erősítésként.
Tóth Géza testnevelő tanárként helyezkedett el, majd segítőivel: Tóth Györggyel, Edelényi Miklóssal, Bombai Lászlóval, Papp István és Kóbór Jánossal nekiláttak a szakosztály és a szervezet kialakításához. Bemutatóversenyt rendeztek, és ezek után alakították meg a szakosztályt: rendkívül mostoha körülmények között edzettek, a felszerelések nagy részét is maguk készítették.
1960-ban a római olimpián még az MTK színeiben lett negyedik Tóth Géza, ám ezek után a Haladásba igazolt át. A jó eredményre felfigyeltek a fiatalok és jönni kezdtek a Haladásba súlyt emelni. 1961-ben az OB-n harmadik lett az együttes. Ezek után új edzőtermet kapott a szakosztály: a Gábor Andor utcába, a Pályafenntartási Főnökségre költözhettek. 1962-ben Tóth György ifjúsági magyar bajnok lett, a szakosztály pedig ismét költözött: a Táncsics Fiúkollégiumban kapott edzőhelyet a csapat. 1964-ben a serdülőcsapat nyerte meg a csapatbajnokságot, míg Spanyó István felnőtt-, Prkrill Róbert ifjúsági országos bajnok lett.
1965: mérföldkő a súlyemelő szakosztály életében. Varga János, a Haladás VSE ügyvezető elnöke a felújítási pénzből edzőtermet építtetett a súlyemelőknek a Rohonci úti sporttelepen. Ezért fegyelmit is kapott (!), de végre megfelelő körülmények között edzhettek Tóth Gézáék. Ekkor rohamosan nőtt a sportolók száma: igazi minőségi munkát tudtak végezni a sportolók, ráadásul a Húsipari Vállalat igazgatója megengedte, hogy náluk egyenek a súlyemelők. Ugyancsak ebben az esztendőben Spanyó István országos ifjúsági bajnokságot nyert, és Győrből a Haladásba igazolt Rehus-Uzor György.
1967-ben az országos szövetség a hatodik helyre rangsorolta a szakosztályt, Berta János pedig az ország egyetlen aranyjelvényes ifjúsági sportolója lett. 1969-ben Csepelről Nagy Ferenc, a Budapesti Testvériségből pedig Nagy Róbert érkezett a Haladáshoz. 1970-ben Máthé József is válogatottként szerződött Szombathelyre.
Ebben az esztendőben rendezték meg Szombathelyen a Súlyemelő Európa-bajnokságot. Az országos szövetség részéről gesztus volt ez: így tisztelegtek Tóth Géza előtt, aki pályafutása végéhez közeledett. Szombathely nagyszerű házigazdának bizonyult, a súlyemelés pedig hatalmas közönségsikert aratott. A versenyen Tóth Géza mindegyik fogásnemben ötödik lett, Nagy Róbert azonban megsérült, így kénytelen volt visszalépni. Az Európa-bajnokság után nagyon jó körülmények között dolgozhattak a versenyzők: hamarosan megépült az új edzőcsarnok.
1971 és 1974 között minden országos és vidékbajnokságot megnyerte a Haladás VSE ifjúsági csapata: Molnár, Horváth, Szladovits, Gójer, Nagy, Antalovits és Pipics (edzőjük Tóth György volt). Az 1972-es, müncheni olimpiára négyen is készültek, azonban egyiküket sem vitték ki, pedig Rehus-Uzor György dobogós lehetett volna legjobb eredményével! 1973-ban és 1974-ben Horváth Zoltán ifjúsági, Rehus-Uzor pedig felnőtt magyar bajnok volt. Ezekben az években a Haladásnál végzett magas szintű munka meghozta gyümölcsét: sorra nyerték a bajnokságokat a fiúk, többüket meghívták a válogatottba, Rehus-Uzor György és Antalovits Ferenc szinte állandó kerettagnak számított.
1975-ben az EB-n és a VB-n is részt vettek. Barcsánits István ifjúsági magyar bajnok. 1976-ban az EB-n Antalovits hatodik, Rehus-Uzor balszerencsés és kiesik. 1977-ben és 1978-ban Wöller Tamás serdülő majd ifjúsági országos bajnokságot nyert. 1977-ben Antalovits az Európa-Amerika viadalon első lett. Az EB-n (Stuttgart) és a VB-n is az első hatban végez Antalovits is és Rehus-Uzor is. 1978-ban is, ráadásul Antalovits a gatysburgi VB-n félnehézsúlyban bronzérmet szerez! A világbajnokság után kiadott ranglistán Antalovits a harmadik, Rehus-Uzor a hatodik. 1979-ben Antalovits Afrika-bajnokságot nyert Alexandriában, míg a várnai EB-n szakításban bronzérmes, összetettben ötödik lett. Mindketten elindulhattak az 1976-os montreali olimpián (1968 óta nem juott el zöld-fehér sportoló az ötkarikás játékokra): Rehus-Uzor negyedik lett, Antalovits sajnos kiesett. Ő eljutott az 1980-as moszkvai olimpiára is, ám ott is helyezetlen lett. 1980-ban az ifjúsági világbajnokságon Wöller Tamás ezüstérmet szerzett.
1983-ban öt magyar bajnoki címet szereztek a súlyemelők, Csizár Lajos a kairói ifjúsági Európa-bajnokságon harmadik lett, Sándor István pedig bekerült az olimpiai keretbe.
Az évezred utolsó néhány esztendeje Márkus Erzsébetről szóltak. A Haladás VSE emelője 1998-ban, Riesa-ban, az Európa-bajnokságon aranyérmet szerzett. A 69 kg-ban versenyző Márkus Erzsi egy évre rá, az athéni világbajnokságon a dobogó harmadik fokára állhatott fel. 2000-ben, a sidney-i olimpián pedig ezüstérmet akasztottak a nyakába!











